Browser not supported

You are using an old browser that we do not support anymore. Please consider using a modern web browser such as Microsoft Edge, Google Chrome or Firefox for the best website experience.

Extrém időjárási események

Mindig is léteztek szélsőséges időjárási események, azonban az előrehaladó éghajlatváltozás miatt a meteorológusok egyre extrémebb időjárási jelenségekre számítanak a következő években és évtizedekben. Mindehhez alkalmazkodnunk kell, a városoknak és önkormányzatoknak új stratégiákat kell kidolgozni a heves esőzések és a szélsőséges meleg kivédésére. Ugyanakkor magánszemélyként nekünk is lépéseket kell tennünk. Cikkünkben a német meteorológiai szolgálatra hivatkozunk, mert az ő megállapításaik az országhatárokon átnyúló megállapításokat tartalmaznak.

A német meteorológiai szolgálat a jövőben újabb viharokra, drasztikus csapadékra és hőhullámokra számít az éghajlatváltozás miatt. És mi erre a magyarázat? A klímaváltozás következtében a hőmérséklet emelkedik, és ezzel együtt megnövekszik a heves esőzések valószínűsége is.

A „heves esőzés” kifejezést csak 2010 óta használják a meteorológusok, és mindig akkor, amikor több mint 25 milliméter eső esik egy órán belül (vagy legalább 35 milliméter hat órán belül). A nehézségeket nem maga a mennyiség okozza, hanem az, hogy ilyen rövid idő alatt érkezik. Különösen azokban a városokban és területeken okoz ez problémát, ahol nagy a leburkolt, aszfaltozott felületek aránya és így a csatornarendszerek nem képesek elég gyorsan elvezetni a hirtelen fellépő víztömeget. Az ilyen villámáradások által okozott károk sok millió forintot emészthetnek fel.

Leginkább tavasszal, kora nyáron fordul elő az extrém méretű esőzés, amikor rövid idő alatt hatalmas mennyiségű csapadék hullik. Mindannyian tapasztaltuk már, hogy ezekben az esetekben a városok, települések csatornarendszerének vízelvezető kapacitása végessé válik és nem egyszer „árvizek” öntik el az utakat. Egyre inkább látszik, hogy a cselekvés égetően szükséges.

Amennyiben mindezt települési szinten vizsgáljuk, akkor az anyagi károk megelőzése és az esetleges személyi sérülések elkerülése érdekében az önkormányzatok és tervezők szoros, összehangolt munkájára van szükség. Hiszen fontos látni, hogy az éghajlat nem alkalmazkodik hozzánk, így nekünk kell hozzá alkalmazkodni a megfelelő infrastruktúra és rendszerek kiépítésével.

Hogyan alakul ki a felhőszakadásszerű heves esőzés?

Három fontos tényezőt említhetünk meg, amelyek közrejátszanak a heves zivatarok kialakulásában: levegő hőmérséklete, széláramok és a szél erőssége. Melegebb napokon a hőmérséklet növekedésével több vízgőz szívódik fel a légkörbe és a hőmérséklet-különbségek erős, függőleges szelet hoznak létre. A szél hatására a párás levegő magasabb és hűvösebb zónába kerül. Ott a vízgőz kis porszemcsékre vagy más részecskékre kondenzálódik. A cseppek tömege megnő, egészen addig, amíg súlyuk meghaladja a felhajtóerőt. Látható, hogy ezek az erős függőleges széláramok a normálnál nagyobb cseppeket képeznek. Majd, amikor a súlyuknál fogva a cseppek nem képesek tovább fent maradni, elered az eső. Azaz elindul a heves felhőszakadás, amely általában kis területre koncentrálódik.

Mit is jelent pontosan a heves esőzés?

Ismét a német meteorológiai szolgálathoz (DWD) fordulunk. A DWD figyelmeztetést ad ki, ha 15-25 l /m2 eső várható egy óra alatt, vagy 20-35 l /m2 hat óra alatt. A heves esőzést nehéz megjósolni, gyorsan véget ér és általában csak néhány négyzetkilométeres területet érint. Külső szemlélőként ez nem tűnhet hatalmas dolognak, ám az adott területen gyakran súlyos károkat okozhat. Mivel a talaj, a csatornarendszer, és az ingatlanok vízkezelő rendszere nem tudja felszívni és elvezetni a lehulló csapadékot, villámárvizek alakulhatnak ki. Különösen veszélyeztetettek az alacsonyabban fekvő területek, illetve a dombok, lejtők alján található területek.

Mi a megoldás?

A megoldást, illetve alkalmazkodást városi szinten és az egyén szintjén is el lehet kezdeni, sőt meg is kell tenni. Cikkünk terjedelmén jócskán túlnyúlna ennek taglalása, így csak egy olyan lehetőséget mutatunk, amit itthon is megfigyelhetünk. A várostervezők számára már jól ismert módszer a kék-zöld infrastruktúra. Ennek keretében nem a korábban megszokott módon épül például egy pláza, azaz egy lebetonozott felület mellett fekszik a bevásárlóközpont. A tervezők odafigyelnek arra, hogy az épület köré zöldfelület, park is készüljön, amely egyrészt a kikapcsolódás és programok helyszíne lehet. Másrészt esőzések során fontos vízgyűjtő területként funkcionál.

Saját házunk esetében fontos szerep juthat az ACO Stormbrixx termékcsaládnak, amely a csapadékvíz tárolásában és elszikkasztásában jut fontos szerephez. A szikkasztóról következő cikkünkben írunk részletesebben.