Browser not supported

You are using an old browser that we do not support anymore. Please consider using a modern web browser such as Microsoft Edge, Google Chrome or Firefox for the best website experience.

Hogyan szellőztessük a pincét télen?

Különösen télen fordul elő, hogy a szellőztetéseket igencsak rövidre fogjuk. Ennek oka meglehetősen prózai: nem szeretnénk kicserélni a szoba kellemesen meleg levegőjét a kinti csípős hideg levegőre.

A rendszeres és helyes szellőztetés azonban továbbra is szükséges, többek között a penészképződés megelőzéséhez. Kiváltképpen az alagsor különösen érzékeny erre. Általában ez a ház leghűvösebb része a földben való elhelyezkedése miatt. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál magasabb a páratartalom. Ezért alakulhatnak ki penészfoltok különösen gyorsan az alagsori helyiségekben. Éppen ezért fontos, hogy télen is rendszeresen és megfelelően szellőztessünk. Cikkünkben összefoglaltunk néhány hasznos tanácsot.


Nedvességmérővel ellenőrizhetjük, hogy mekkora a páratartalom az alagsorban. Tanácsos szellőztetni, ha a kinti páratartalom kevesebb, mint bent az alagsorban.

Nedvességmérővel ellenőrizhetjük, hogy mekkora a páratartalom az alagsorban. Tanácsos szellőztetni, ha a kinti páratartalom kevesebb, mint bent az alagsorban.

Nedvességmérővel ellenőrizhetjük, hogy mekkora a páratartalom az alagsorban. Tanácsos szellőztetni, ha a kinti páratartalom kevesebb, mint bent az alagsorban.

Nedvességmérővel ellenőrizhetjük, hogy mekkora a páratartalom az alagsorban. Tanácsos szellőztetni, ha a kinti páratartalom kevesebb, mint bent az alagsorban.

Nedvességmérővel ellenőrizhetjük, hogy mekkora a páratartalom az alagsorban. Tanácsos szellőztetni, ha a kinti páratartalom kevesebb, mint bent az alagsorban.

Nedvességmérővel ellenőrizhetjük, hogy mekkora a páratartalom az alagsorban. Tanácsos szellőztetni, ha a kinti páratartalom kevesebb, mint bent az alagsorban.

Nedvességmérővel ellenőrizhetjük, hogy mekkora a páratartalom az alagsorban. Tanácsos szellőztetni, ha a kinti páratartalom kevesebb, mint bent az alagsorban.

Nedvességmérővel ellenőrizhetjük, hogy mekkora a páratartalom az alagsorban. Tanácsos szellőztetni, ha a kinti páratartalom kevesebb, mint bent az alagsorban.

Nedvességmérővel ellenőrizhetjük, hogy mekkora a páratartalom az alagsorban. Tanácsos szellőztetni, ha a kinti páratartalom kevesebb, mint bent az alagsorban.

Nedvességmérővel ellenőrizhetjük, hogy mekkora a páratartalom az alagsorban. Tanácsos szellőztetni, ha a kinti páratartalom kevesebb, mint bent az alagsorban.

Nedvességmérővel ellenőrizhetjük, hogy mekkora a páratartalom az alagsorban. Tanácsos szellőztetni, ha a kinti páratartalom kevesebb, mint bent az alagsorban.

Nedvességmérővel ellenőrizhetjük, hogy mekkora a páratartalom az alagsorban. Tanácsos szellőztetni, ha a kinti páratartalom kevesebb, mint bent az alagsorban.

Nedvességmérővel ellenőrizhetjük, hogy mekkora a páratartalom az alagsorban. Tanácsos szellőztetni, ha a kinti páratartalom kevesebb, mint bent az alagsorban.

Nedvességmérővel ellenőrizhetjük, hogy mekkora a páratartalom az alagsorban. Tanácsos szellőztetni, ha a kinti páratartalom kevesebb, mint bent az alagsorban.

Nedvességmérővel ellenőrizhetjük, hogy mekkora a páratartalom az alagsorban. Tanácsos szellőztetni, ha a kinti páratartalom kevesebb, mint bent az alagsorban.

Nedvességmérővel ellenőrizhetjük, hogy mekkora a páratartalom az alagsorban. Tanácsos szellőztetni, ha a kinti páratartalom kevesebb, mint bent az alagsorban.


Fő szabályként megjegyezhetjük, hogy télen a benti levegő nedvességtartama nem mehet 50 százalék fölé. Ugyanis ebben a tartományban elkerülhetjük a penészképződést. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a túl száraz levegő irritálhatja a nyálkahártyát.

Fő szabályként megjegyezhetjük, hogy télen a benti levegő nedvességtartama nem mehet 50 százalék fölé. Ugyanis ebben a tartományban elkerülhetjük a penészképződést. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a túl száraz levegő irritálhatja a nyálkahártyát.

Fő szabályként megjegyezhetjük, hogy télen a benti levegő nedvességtartama nem mehet 50 százalék fölé. Ugyanis ebben a tartományban elkerülhetjük a penészképződést. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a túl száraz levegő irritálhatja a nyálkahártyát.

Fő szabályként megjegyezhetjük, hogy télen a benti levegő nedvességtartama nem mehet 50 százalék fölé. Ugyanis ebben a tartományban elkerülhetjük a penészképződést. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a túl száraz levegő irritálhatja a nyálkahártyát.

Fő szabályként megjegyezhetjük, hogy télen a benti levegő nedvességtartama nem mehet 50 százalék fölé. Ugyanis ebben a tartományban elkerülhetjük a penészképződést. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a túl száraz levegő irritálhatja a nyálkahártyát.

Fő szabályként megjegyezhetjük, hogy télen a benti levegő nedvességtartama nem mehet 50 százalék fölé. Ugyanis ebben a tartományban elkerülhetjük a penészképződést. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a túl száraz levegő irritálhatja a nyálkahártyát.

Fő szabályként megjegyezhetjük, hogy télen a benti levegő nedvességtartama nem mehet 50 százalék fölé. Ugyanis ebben a tartományban elkerülhetjük a penészképződést. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a túl száraz levegő irritálhatja a nyálkahártyát.

Fő szabályként megjegyezhetjük, hogy télen a benti levegő nedvességtartama nem mehet 50 százalék fölé. Ugyanis ebben a tartományban elkerülhetjük a penészképződést. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a túl száraz levegő irritálhatja a nyálkahártyát.

Fő szabályként megjegyezhetjük, hogy télen a benti levegő nedvességtartama nem mehet 50 százalék fölé. Ugyanis ebben a tartományban elkerülhetjük a penészképződést. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a túl száraz levegő irritálhatja a nyálkahártyát.

Fő szabályként megjegyezhetjük, hogy télen a benti levegő nedvességtartama nem mehet 50 százalék fölé. Ugyanis ebben a tartományban elkerülhetjük a penészképződést. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a túl száraz levegő irritálhatja a nyálkahártyát.

Fő szabályként megjegyezhetjük, hogy télen a benti levegő nedvességtartama nem mehet 50 százalék fölé. Ugyanis ebben a tartományban elkerülhetjük a penészképződést. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a túl száraz levegő irritálhatja a nyálkahártyát.

Fő szabályként megjegyezhetjük, hogy télen a benti levegő nedvességtartama nem mehet 50 százalék fölé. Ugyanis ebben a tartományban elkerülhetjük a penészképződést. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a túl száraz levegő irritálhatja a nyálkahártyát.

Fő szabályként megjegyezhetjük, hogy télen a benti levegő nedvességtartama nem mehet 50 százalék fölé. Ugyanis ebben a tartományban elkerülhetjük a penészképződést. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a túl száraz levegő irritálhatja a nyálkahártyát.

Fő szabályként megjegyezhetjük, hogy télen a benti levegő nedvességtartama nem mehet 50 százalék fölé. Ugyanis ebben a tartományban elkerülhetjük a penészképződést. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a túl száraz levegő irritálhatja a nyálkahártyát.

Fő szabályként megjegyezhetjük, hogy télen a benti levegő nedvességtartama nem mehet 50 százalék fölé. Ugyanis ebben a tartományban elkerülhetjük a penészképződést. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a túl száraz levegő irritálhatja a nyálkahártyát.

Fő szabályként megjegyezhetjük, hogy télen a benti levegő nedvességtartama nem mehet 50 százalék fölé. Ugyanis ebben a tartományban elkerülhetjük a penészképződést. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a túl száraz levegő irritálhatja a nyálkahártyát.


A helyes szellőztetés megfelelő fűtést is jelent egyidejűleg. Az általános tanácsok szerint a lakóterületek hőmérséklete esetében az ideális tartomány 18 és 22 Celsius fok között van. Akkor se csökkenjen a helyiség hőmérséklete 16 fok alá, amikor nem tartózkodunk otthon.

A helyes szellőztetés megfelelő fűtést is jelent egyidejűleg. Az általános tanácsok szerint a lakóterületek hőmérséklete esetében az ideális tartomány 18 és 22 Celsius fok között van. Akkor se csökkenjen a helyiség hőmérséklete 16 fok alá, amikor nem tartózkodunk otthon.

A helyes szellőztetés megfelelő fűtést is jelent egyidejűleg. Az általános tanácsok szerint a lakóterületek hőmérséklete esetében az ideális tartomány 18 és 22 Celsius fok között van. Akkor se csökkenjen a helyiség hőmérséklete 16 fok alá, amikor nem tartózkodunk otthon.

A helyes szellőztetés megfelelő fűtést is jelent egyidejűleg. Az általános tanácsok szerint a lakóterületek hőmérséklete esetében az ideális tartomány 18 és 22 Celsius fok között van. Akkor se csökkenjen a helyiség hőmérséklete 16 fok alá, amikor nem tartózkodunk otthon.

A helyes szellőztetés megfelelő fűtést is jelent egyidejűleg. Az általános tanácsok szerint a lakóterületek hőmérséklete esetében az ideális tartomány 18 és 22 Celsius fok között van. Akkor se csökkenjen a helyiség hőmérséklete 16 fok alá, amikor nem tartózkodunk otthon.

A helyes szellőztetés megfelelő fűtést is jelent egyidejűleg. Az általános tanácsok szerint a lakóterületek hőmérséklete esetében az ideális tartomány 18 és 22 Celsius fok között van. Akkor se csökkenjen a helyiség hőmérséklete 16 fok alá, amikor nem tartózkodunk otthon.

A helyes szellőztetés megfelelő fűtést is jelent egyidejűleg. Az általános tanácsok szerint a lakóterületek hőmérséklete esetében az ideális tartomány 18 és 22 Celsius fok között van. Akkor se csökkenjen a helyiség hőmérséklete 16 fok alá, amikor nem tartózkodunk otthon.

A helyes szellőztetés megfelelő fűtést is jelent egyidejűleg. Az általános tanácsok szerint a lakóterületek hőmérséklete esetében az ideális tartomány 18 és 22 Celsius fok között van. Akkor se csökkenjen a helyiség hőmérséklete 16 fok alá, amikor nem tartózkodunk otthon.

A helyes szellőztetés megfelelő fűtést is jelent egyidejűleg. Az általános tanácsok szerint a lakóterületek hőmérséklete esetében az ideális tartomány 18 és 22 Celsius fok között van. Akkor se csökkenjen a helyiség hőmérséklete 16 fok alá, amikor nem tartózkodunk otthon.

A helyes szellőztetés megfelelő fűtést is jelent egyidejűleg. Az általános tanácsok szerint a lakóterületek hőmérséklete esetében az ideális tartomány 18 és 22 Celsius fok között van. Akkor se csökkenjen a helyiség hőmérséklete 16 fok alá, amikor nem tartózkodunk otthon.

A helyes szellőztetés megfelelő fűtést is jelent egyidejűleg. Az általános tanácsok szerint a lakóterületek hőmérséklete esetében az ideális tartomány 18 és 22 Celsius fok között van. Akkor se csökkenjen a helyiség hőmérséklete 16 fok alá, amikor nem tartózkodunk otthon.

A helyes szellőztetés megfelelő fűtést is jelent egyidejűleg. Az általános tanácsok szerint a lakóterületek hőmérséklete esetében az ideális tartomány 18 és 22 Celsius fok között van. Akkor se csökkenjen a helyiség hőmérséklete 16 fok alá, amikor nem tartózkodunk otthon.

A helyes szellőztetés megfelelő fűtést is jelent egyidejűleg. Az általános tanácsok szerint a lakóterületek hőmérséklete esetében az ideális tartomány 18 és 22 Celsius fok között van. Akkor se csökkenjen a helyiség hőmérséklete 16 fok alá, amikor nem tartózkodunk otthon.

A helyes szellőztetés megfelelő fűtést is jelent egyidejűleg. Az általános tanácsok szerint a lakóterületek hőmérséklete esetében az ideális tartomány 18 és 22 Celsius fok között van. Akkor se csökkenjen a helyiség hőmérséklete 16 fok alá, amikor nem tartózkodunk otthon.

A helyes szellőztetés megfelelő fűtést is jelent egyidejűleg. Az általános tanácsok szerint a lakóterületek hőmérséklete esetében az ideális tartomány 18 és 22 Celsius fok között van. Akkor se csökkenjen a helyiség hőmérséklete 16 fok alá, amikor nem tartózkodunk otthon.

A helyes szellőztetés megfelelő fűtést is jelent egyidejűleg. Az általános tanácsok szerint a lakóterületek hőmérséklete esetében az ideális tartomány 18 és 22 Celsius fok között van. Akkor se csökkenjen a helyiség hőmérséklete 16 fok alá, amikor nem tartózkodunk otthon.


Amikor kinyitjuk az ablakot, zárjuk le a fűtést. Még ha csak néhány percről is van szó, rengeteg energiát takaríthatunk meg.

Amikor kinyitjuk az ablakot, zárjuk le a fűtést. Még ha csak néhány percről is van szó, rengeteg energiát takaríthatunk meg.

Amikor kinyitjuk az ablakot, zárjuk le a fűtést. Még ha csak néhány percről is van szó, rengeteg energiát takaríthatunk meg.

Amikor kinyitjuk az ablakot, zárjuk le a fűtést. Még ha csak néhány percről is van szó, rengeteg energiát takaríthatunk meg.

Amikor kinyitjuk az ablakot, zárjuk le a fűtést. Még ha csak néhány percről is van szó, rengeteg energiát takaríthatunk meg.

Amikor kinyitjuk az ablakot, zárjuk le a fűtést. Még ha csak néhány percről is van szó, rengeteg energiát takaríthatunk meg.

Amikor kinyitjuk az ablakot, zárjuk le a fűtést. Még ha csak néhány percről is van szó, rengeteg energiát takaríthatunk meg.

Amikor kinyitjuk az ablakot, zárjuk le a fűtést. Még ha csak néhány percről is van szó, rengeteg energiát takaríthatunk meg.

Amikor kinyitjuk az ablakot, zárjuk le a fűtést. Még ha csak néhány percről is van szó, rengeteg energiát takaríthatunk meg.

Amikor kinyitjuk az ablakot, zárjuk le a fűtést. Még ha csak néhány percről is van szó, rengeteg energiát takaríthatunk meg.

Amikor kinyitjuk az ablakot, zárjuk le a fűtést. Még ha csak néhány percről is van szó, rengeteg energiát takaríthatunk meg.

Amikor kinyitjuk az ablakot, zárjuk le a fűtést. Még ha csak néhány percről is van szó, rengeteg energiát takaríthatunk meg.

Amikor kinyitjuk az ablakot, zárjuk le a fűtést. Még ha csak néhány percről is van szó, rengeteg energiát takaríthatunk meg.

Amikor kinyitjuk az ablakot, zárjuk le a fűtést. Még ha csak néhány percről is van szó, rengeteg energiát takaríthatunk meg.

Amikor kinyitjuk az ablakot, zárjuk le a fűtést. Még ha csak néhány percről is van szó, rengeteg energiát takaríthatunk meg.

Amikor kinyitjuk az ablakot, zárjuk le a fűtést. Még ha csak néhány percről is van szó, rengeteg energiát takaríthatunk meg.


Az 5-10 perces gyors szellőztetéssel elérjük, hogy a levegő kellőképpen kicserélődhessen a helyiségben, ám a falak ennyi idő alatt nem tudnak áthűlni.

Az 5-10 perces gyors szellőztetéssel elérjük, hogy a levegő kellőképpen kicserélődhessen a helyiségben, ám a falak ennyi idő alatt nem tudnak áthűlni.

Az 5-10 perces gyors szellőztetéssel elérjük, hogy a levegő kellőképpen kicserélődhessen a helyiségben, ám a falak ennyi idő alatt nem tudnak áthűlni.

Az 5-10 perces gyors szellőztetéssel elérjük, hogy a levegő kellőképpen kicserélődhessen a helyiségben, ám a falak ennyi idő alatt nem tudnak áthűlni.

Az 5-10 perces gyors szellőztetéssel elérjük, hogy a levegő kellőképpen kicserélődhessen a helyiségben, ám a falak ennyi idő alatt nem tudnak áthűlni.

Az 5-10 perces gyors szellőztetéssel elérjük, hogy a levegő kellőképpen kicserélődhessen a helyiségben, ám a falak ennyi idő alatt nem tudnak áthűlni.

Az 5-10 perces gyors szellőztetéssel elérjük, hogy a levegő kellőképpen kicserélődhessen a helyiségben, ám a falak ennyi idő alatt nem tudnak áthűlni.

Az 5-10 perces gyors szellőztetéssel elérjük, hogy a levegő kellőképpen kicserélődhessen a helyiségben, ám a falak ennyi idő alatt nem tudnak áthűlni.

Az 5-10 perces gyors szellőztetéssel elérjük, hogy a levegő kellőképpen kicserélődhessen a helyiségben, ám a falak ennyi idő alatt nem tudnak áthűlni.

Az 5-10 perces gyors szellőztetéssel elérjük, hogy a levegő kellőképpen kicserélődhessen a helyiségben, ám a falak ennyi idő alatt nem tudnak áthűlni.

Az 5-10 perces gyors szellőztetéssel elérjük, hogy a levegő kellőképpen kicserélődhessen a helyiségben, ám a falak ennyi idő alatt nem tudnak áthűlni.

Az 5-10 perces gyors szellőztetéssel elérjük, hogy a levegő kellőképpen kicserélődhessen a helyiségben, ám a falak ennyi idő alatt nem tudnak áthűlni.

Az 5-10 perces gyors szellőztetéssel elérjük, hogy a levegő kellőképpen kicserélődhessen a helyiségben, ám a falak ennyi idő alatt nem tudnak áthűlni.

Az 5-10 perces gyors szellőztetéssel elérjük, hogy a levegő kellőképpen kicserélődhessen a helyiségben, ám a falak ennyi idő alatt nem tudnak áthűlni.

Az 5-10 perces gyors szellőztetéssel elérjük, hogy a levegő kellőképpen kicserélődhessen a helyiségben, ám a falak ennyi idő alatt nem tudnak áthűlni.

Az 5-10 perces gyors szellőztetéssel elérjük, hogy a levegő kellőképpen kicserélődhessen a helyiségben, ám a falak ennyi idő alatt nem tudnak áthűlni.


Amennyiben az alagsori helyiséget nappaliként, lakó- vagy munkaszobaként használjuk, akkor tanácsos naponta háromszor szellőztetni. Így mindig friss levegő lesz a szobában és a hőmérsékletet is szinten tudjuk tartani.

Amennyiben az alagsori helyiséget nappaliként, lakó- vagy munkaszobaként használjuk, akkor tanácsos naponta háromszor szellőztetni. Így mindig friss levegő lesz a szobában és a hőmérsékletet is szinten tudjuk tartani.

Amennyiben az alagsori helyiséget nappaliként, lakó- vagy munkaszobaként használjuk, akkor tanácsos naponta háromszor szellőztetni. Így mindig friss levegő lesz a szobában és a hőmérsékletet is szinten tudjuk tartani.

Amennyiben az alagsori helyiséget nappaliként, lakó- vagy munkaszobaként használjuk, akkor tanácsos naponta háromszor szellőztetni. Így mindig friss levegő lesz a szobában és a hőmérsékletet is szinten tudjuk tartani.

Amennyiben az alagsori helyiséget nappaliként, lakó- vagy munkaszobaként használjuk, akkor tanácsos naponta háromszor szellőztetni. Így mindig friss levegő lesz a szobában és a hőmérsékletet is szinten tudjuk tartani.

Amennyiben az alagsori helyiséget nappaliként, lakó- vagy munkaszobaként használjuk, akkor tanácsos naponta háromszor szellőztetni. Így mindig friss levegő lesz a szobában és a hőmérsékletet is szinten tudjuk tartani.

Amennyiben az alagsori helyiséget nappaliként, lakó- vagy munkaszobaként használjuk, akkor tanácsos naponta háromszor szellőztetni. Így mindig friss levegő lesz a szobában és a hőmérsékletet is szinten tudjuk tartani.

Amennyiben az alagsori helyiséget nappaliként, lakó- vagy munkaszobaként használjuk, akkor tanácsos naponta háromszor szellőztetni. Így mindig friss levegő lesz a szobában és a hőmérsékletet is szinten tudjuk tartani.

Amennyiben az alagsori helyiséget nappaliként, lakó- vagy munkaszobaként használjuk, akkor tanácsos naponta háromszor szellőztetni. Így mindig friss levegő lesz a szobában és a hőmérsékletet is szinten tudjuk tartani.

Amennyiben az alagsori helyiséget nappaliként, lakó- vagy munkaszobaként használjuk, akkor tanácsos naponta háromszor szellőztetni. Így mindig friss levegő lesz a szobában és a hőmérsékletet is szinten tudjuk tartani.

Amennyiben az alagsori helyiséget nappaliként, lakó- vagy munkaszobaként használjuk, akkor tanácsos naponta háromszor szellőztetni. Így mindig friss levegő lesz a szobában és a hőmérsékletet is szinten tudjuk tartani.

Amennyiben az alagsori helyiséget nappaliként, lakó- vagy munkaszobaként használjuk, akkor tanácsos naponta háromszor szellőztetni. Így mindig friss levegő lesz a szobában és a hőmérsékletet is szinten tudjuk tartani.

Amennyiben az alagsori helyiséget nappaliként, lakó- vagy munkaszobaként használjuk, akkor tanácsos naponta háromszor szellőztetni. Így mindig friss levegő lesz a szobában és a hőmérsékletet is szinten tudjuk tartani.

Amennyiben az alagsori helyiséget nappaliként, lakó- vagy munkaszobaként használjuk, akkor tanácsos naponta háromszor szellőztetni. Így mindig friss levegő lesz a szobában és a hőmérsékletet is szinten tudjuk tartani.

Amennyiben az alagsori helyiséget nappaliként, lakó- vagy munkaszobaként használjuk, akkor tanácsos naponta háromszor szellőztetni. Így mindig friss levegő lesz a szobában és a hőmérsékletet is szinten tudjuk tartani.

Amennyiben az alagsori helyiséget nappaliként, lakó- vagy munkaszobaként használjuk, akkor tanácsos naponta háromszor szellőztetni. Így mindig friss levegő lesz a szobában és a hőmérsékletet is szinten tudjuk tartani.


Miért kell szellőztetni?

A levegőben számos lebegő anyag található, amely porból és más apró anyagokból áll össze. Amit pornak érzékelünk, az valójában több részecske együttese. Ezek között megtalálhatók az emberből származó részecskék, mint például a hámsejtjeink, valamint anyagok rostjai, finom por, baktériumok. Ugyanakkor előfordul köztük a házhoz tartozó elem is, mint építőanyagok morzsaléka, betondararabok, fából vagy szigetelésből származó részecskék. Ezek összessége nem tesz jót az emberi szervezetnek. A nedvesség, amely nemcsak a légzéssel keletkezik, hanem zuhanyzáskor, mosás után a száradó ruhákkal vagy főzéskor is megnövekszik, a meleg beltéri levegőben maradva a szoba levegőjének romlását okozza. Minél melegebb a levegő a szobában, annál több nedvességet képes magában tartani. A hűvösebb helyiségekben a nedvesség kicsapódik, ezáltal a hűvös szobák hajlamosabbak a penészedésre.

A különféle ajánlások szerint a nappali szoba ideális hőmérséklete 18-22 fok közötti tartományban van. Amikor nem tartózkodunk otthon, akkor sem ajánlott 16 fok alá hűteni a szobát. A legjobb megoldás, ha minden helyiség hőmérséklete nagyjából ugyanannyi. Amennyiben a szobák között több mint öt fok hőmérséklet-különbség tapasztalható, akkor tanácsos köztük az ajtókat zárva tartani. Szellőztetés során a nagy CO2-koncentrációjú, elhasznált, nedvességet és szennyeződéseket tartalmazó levegőt cseréljük ki friss levegőre. A friss levegő beengedésével megakadályozzuk a fáradtság és a koncentrációs problémák kialakulását. A tárolóban és az alagsori területeken a nyirkos levegő okozta problémák és a penészesedés megelőzhető ezen a módon.

Miért kell szellőztetni?

A levegőben számos lebegő anyag található, amely porból és más apró anyagokból áll össze. Amit pornak érzékelünk, az valójában több részecske együttese. Ezek között megtalálhatók az emberből származó részecskék, mint például a hámsejtjeink, valamint anyagok rostjai, finom por, baktériumok. Ugyanakkor előfordul köztük a házhoz tartozó elem is, mint építőanyagok morzsaléka, betondararabok, fából vagy szigetelésből származó részecskék. Ezek összessége nem tesz jót az emberi szervezetnek. A nedvesség, amely nemcsak a légzéssel keletkezik, hanem zuhanyzáskor, mosás után a száradó ruhákkal vagy főzéskor is megnövekszik, a meleg beltéri levegőben maradva a szoba levegőjének romlását okozza. Minél melegebb a levegő a szobában, annál több nedvességet képes magában tartani. A hűvösebb helyiségekben a nedvesség kicsapódik, ezáltal a hűvös szobák hajlamosabbak a penészedésre.

A különféle ajánlások szerint a nappali szoba ideális hőmérséklete 18-22 fok közötti tartományban van. Amikor nem tartózkodunk otthon, akkor sem ajánlott 16 fok alá hűteni a szobát. A legjobb megoldás, ha minden helyiség hőmérséklete nagyjából ugyanannyi. Amennyiben a szobák között több mint öt fok hőmérséklet-különbség tapasztalható, akkor tanácsos köztük az ajtókat zárva tartani. Szellőztetés során a nagy CO2-koncentrációjú, elhasznált, nedvességet és szennyeződéseket tartalmazó levegőt cseréljük ki friss levegőre. A friss levegő beengedésével megakadályozzuk a fáradtság és a koncentrációs problémák kialakulását. A tárolóban és az alagsori területeken a nyirkos levegő okozta problémák és a penészesedés megelőzhető ezen a módon.

Miért kell szellőztetni?

A levegőben számos lebegő anyag található, amely porból és más apró anyagokból áll össze. Amit pornak érzékelünk, az valójában több részecske együttese. Ezek között megtalálhatók az emberből származó részecskék, mint például a hámsejtjeink, valamint anyagok rostjai, finom por, baktériumok. Ugyanakkor előfordul köztük a házhoz tartozó elem is, mint építőanyagok morzsaléka, betondararabok, fából vagy szigetelésből származó részecskék. Ezek összessége nem tesz jót az emberi szervezetnek. A nedvesség, amely nemcsak a légzéssel keletkezik, hanem zuhanyzáskor, mosás után a száradó ruhákkal vagy főzéskor is megnövekszik, a meleg beltéri levegőben maradva a szoba levegőjének romlását okozza. Minél melegebb a levegő a szobában, annál több nedvességet képes magában tartani. A hűvösebb helyiségekben a nedvesség kicsapódik, ezáltal a hűvös szobák hajlamosabbak a penészedésre.

A különféle ajánlások szerint a nappali szoba ideális hőmérséklete 18-22 fok közötti tartományban van. Amikor nem tartózkodunk otthon, akkor sem ajánlott 16 fok alá hűteni a szobát. A legjobb megoldás, ha minden helyiség hőmérséklete nagyjából ugyanannyi. Amennyiben a szobák között több mint öt fok hőmérséklet-különbség tapasztalható, akkor tanácsos köztük az ajtókat zárva tartani. Szellőztetés során a nagy CO2-koncentrációjú, elhasznált, nedvességet és szennyeződéseket tartalmazó levegőt cseréljük ki friss levegőre. A friss levegő beengedésével megakadályozzuk a fáradtság és a koncentrációs problémák kialakulását. A tárolóban és az alagsori területeken a nyirkos levegő okozta problémák és a penészesedés megelőzhető ezen a módon.

Miért kell szellőztetni?

A levegőben számos lebegő anyag található, amely porból és más apró anyagokból áll össze. Amit pornak érzékelünk, az valójában több részecske együttese. Ezek között megtalálhatók az emberből származó részecskék, mint például a hámsejtjeink, valamint anyagok rostjai, finom por, baktériumok. Ugyanakkor előfordul köztük a házhoz tartozó elem is, mint építőanyagok morzsaléka, betondararabok, fából vagy szigetelésből származó részecskék. Ezek összessége nem tesz jót az emberi szervezetnek. A nedvesség, amely nemcsak a légzéssel keletkezik, hanem zuhanyzáskor, mosás után a száradó ruhákkal vagy főzéskor is megnövekszik, a meleg beltéri levegőben maradva a szoba levegőjének romlását okozza. Minél melegebb a levegő a szobában, annál több nedvességet képes magában tartani. A hűvösebb helyiségekben a nedvesség kicsapódik, ezáltal a hűvös szobák hajlamosabbak a penészedésre.

A különféle ajánlások szerint a nappali szoba ideális hőmérséklete 18-22 fok közötti tartományban van. Amikor nem tartózkodunk otthon, akkor sem ajánlott 16 fok alá hűteni a szobát. A legjobb megoldás, ha minden helyiség hőmérséklete nagyjából ugyanannyi. Amennyiben a szobák között több mint öt fok hőmérséklet-különbség tapasztalható, akkor tanácsos köztük az ajtókat zárva tartani. Szellőztetés során a nagy CO2-koncentrációjú, elhasznált, nedvességet és szennyeződéseket tartalmazó levegőt cseréljük ki friss levegőre. A friss levegő beengedésével megakadályozzuk a fáradtság és a koncentrációs problémák kialakulását. A tárolóban és az alagsori területeken a nyirkos levegő okozta problémák és a penészesedés megelőzhető ezen a módon.

Miért kell szellőztetni?

A levegőben számos lebegő anyag található, amely porból és más apró anyagokból áll össze. Amit pornak érzékelünk, az valójában több részecske együttese. Ezek között megtalálhatók az emberből származó részecskék, mint például a hámsejtjeink, valamint anyagok rostjai, finom por, baktériumok. Ugyanakkor előfordul köztük a házhoz tartozó elem is, mint építőanyagok morzsaléka, betondararabok, fából vagy szigetelésből származó részecskék. Ezek összessége nem tesz jót az emberi szervezetnek. A nedvesség, amely nemcsak a légzéssel keletkezik, hanem zuhanyzáskor, mosás után a száradó ruhákkal vagy főzéskor is megnövekszik, a meleg beltéri levegőben maradva a szoba levegőjének romlását okozza. Minél melegebb a levegő a szobában, annál több nedvességet képes magában tartani. A hűvösebb helyiségekben a nedvesség kicsapódik, ezáltal a hűvös szobák hajlamosabbak a penészedésre.

A különféle ajánlások szerint a nappali szoba ideális hőmérséklete 18-22 fok közötti tartományban van. Amikor nem tartózkodunk otthon, akkor sem ajánlott 16 fok alá hűteni a szobát. A legjobb megoldás, ha minden helyiség hőmérséklete nagyjából ugyanannyi. Amennyiben a szobák között több mint öt fok hőmérséklet-különbség tapasztalható, akkor tanácsos köztük az ajtókat zárva tartani. Szellőztetés során a nagy CO2-koncentrációjú, elhasznált, nedvességet és szennyeződéseket tartalmazó levegőt cseréljük ki friss levegőre. A friss levegő beengedésével megakadályozzuk a fáradtság és a koncentrációs problémák kialakulását. A tárolóban és az alagsori területeken a nyirkos levegő okozta problémák és a penészesedés megelőzhető ezen a módon.

Miért kell szellőztetni?

A levegőben számos lebegő anyag található, amely porból és más apró anyagokból áll össze. Amit pornak érzékelünk, az valójában több részecske együttese. Ezek között megtalálhatók az emberből származó részecskék, mint például a hámsejtjeink, valamint anyagok rostjai, finom por, baktériumok. Ugyanakkor előfordul köztük a házhoz tartozó elem is, mint építőanyagok morzsaléka, betondararabok, fából vagy szigetelésből származó részecskék. Ezek összessége nem tesz jót az emberi szervezetnek. A nedvesség, amely nemcsak a légzéssel keletkezik, hanem zuhanyzáskor, mosás után a száradó ruhákkal vagy főzéskor is megnövekszik, a meleg beltéri levegőben maradva a szoba levegőjének romlását okozza. Minél melegebb a levegő a szobában, annál több nedvességet képes magában tartani. A hűvösebb helyiségekben a nedvesség kicsapódik, ezáltal a hűvös szobák hajlamosabbak a penészedésre.

A különféle ajánlások szerint a nappali szoba ideális hőmérséklete 18-22 fok közötti tartományban van. Amikor nem tartózkodunk otthon, akkor sem ajánlott 16 fok alá hűteni a szobát. A legjobb megoldás, ha minden helyiség hőmérséklete nagyjából ugyanannyi. Amennyiben a szobák között több mint öt fok hőmérséklet-különbség tapasztalható, akkor tanácsos köztük az ajtókat zárva tartani. Szellőztetés során a nagy CO2-koncentrációjú, elhasznált, nedvességet és szennyeződéseket tartalmazó levegőt cseréljük ki friss levegőre. A friss levegő beengedésével megakadályozzuk a fáradtság és a koncentrációs problémák kialakulását. A tárolóban és az alagsori területeken a nyirkos levegő okozta problémák és a penészesedés megelőzhető ezen a módon.

Miért kell szellőztetni?

A levegőben számos lebegő anyag található, amely porból és más apró anyagokból áll össze. Amit pornak érzékelünk, az valójában több részecske együttese. Ezek között megtalálhatók az emberből származó részecskék, mint például a hámsejtjeink, valamint anyagok rostjai, finom por, baktériumok. Ugyanakkor előfordul köztük a házhoz tartozó elem is, mint építőanyagok morzsaléka, betondararabok, fából vagy szigetelésből származó részecskék. Ezek összessége nem tesz jót az emberi szervezetnek. A nedvesség, amely nemcsak a légzéssel keletkezik, hanem zuhanyzáskor, mosás után a száradó ruhákkal vagy főzéskor is megnövekszik, a meleg beltéri levegőben maradva a szoba levegőjének romlását okozza. Minél melegebb a levegő a szobában, annál több nedvességet képes magában tartani. A hűvösebb helyiségekben a nedvesség kicsapódik, ezáltal a hűvös szobák hajlamosabbak a penészedésre.

A különféle ajánlások szerint a nappali szoba ideális hőmérséklete 18-22 fok közötti tartományban van. Amikor nem tartózkodunk otthon, akkor sem ajánlott 16 fok alá hűteni a szobát. A legjobb megoldás, ha minden helyiség hőmérséklete nagyjából ugyanannyi. Amennyiben a szobák között több mint öt fok hőmérséklet-különbség tapasztalható, akkor tanácsos köztük az ajtókat zárva tartani. Szellőztetés során a nagy CO2-koncentrációjú, elhasznált, nedvességet és szennyeződéseket tartalmazó levegőt cseréljük ki friss levegőre. A friss levegő beengedésével megakadályozzuk a fáradtság és a koncentrációs problémák kialakulását. A tárolóban és az alagsori területeken a nyirkos levegő okozta problémák és a penészesedés megelőzhető ezen a módon.

Miért kell szellőztetni?

A levegőben számos lebegő anyag található, amely porból és más apró anyagokból áll össze. Amit pornak érzékelünk, az valójában több részecske együttese. Ezek között megtalálhatók az emberből származó részecskék, mint például a hámsejtjeink, valamint anyagok rostjai, finom por, baktériumok. Ugyanakkor előfordul köztük a házhoz tartozó elem is, mint építőanyagok morzsaléka, betondararabok, fából vagy szigetelésből származó részecskék. Ezek összessége nem tesz jót az emberi szervezetnek. A nedvesség, amely nemcsak a légzéssel keletkezik, hanem zuhanyzáskor, mosás után a száradó ruhákkal vagy főzéskor is megnövekszik, a meleg beltéri levegőben maradva a szoba levegőjének romlását okozza. Minél melegebb a levegő a szobában, annál több nedvességet képes magában tartani. A hűvösebb helyiségekben a nedvesség kicsapódik, ezáltal a hűvös szobák hajlamosabbak a penészedésre.

A különféle ajánlások szerint a nappali szoba ideális hőmérséklete 18-22 fok közötti tartományban van. Amikor nem tartózkodunk otthon, akkor sem ajánlott 16 fok alá hűteni a szobát. A legjobb megoldás, ha minden helyiség hőmérséklete nagyjából ugyanannyi. Amennyiben a szobák között több mint öt fok hőmérséklet-különbség tapasztalható, akkor tanácsos köztük az ajtókat zárva tartani. Szellőztetés során a nagy CO2-koncentrációjú, elhasznált, nedvességet és szennyeződéseket tartalmazó levegőt cseréljük ki friss levegőre. A friss levegő beengedésével megakadályozzuk a fáradtság és a koncentrációs problémák kialakulását. A tárolóban és az alagsori területeken a nyirkos levegő okozta problémák és a penészesedés megelőzhető ezen a módon.

Miért kell szellőztetni?

A levegőben számos lebegő anyag található, amely porból és más apró anyagokból áll össze. Amit pornak érzékelünk, az valójában több részecske együttese. Ezek között megtalálhatók az emberből származó részecskék, mint például a hámsejtjeink, valamint anyagok rostjai, finom por, baktériumok. Ugyanakkor előfordul köztük a házhoz tartozó elem is, mint építőanyagok morzsaléka, betondararabok, fából vagy szigetelésből származó részecskék. Ezek összessége nem tesz jót az emberi szervezetnek. A nedvesség, amely nemcsak a légzéssel keletkezik, hanem zuhanyzáskor, mosás után a száradó ruhákkal vagy főzéskor is megnövekszik, a meleg beltéri levegőben maradva a szoba levegőjének romlását okozza. Minél melegebb a levegő a szobában, annál több nedvességet képes magában tartani. A hűvösebb helyiségekben a nedvesség kicsapódik, ezáltal a hűvös szobák hajlamosabbak a penészedésre.

A különféle ajánlások szerint a nappali szoba ideális hőmérséklete 18-22 fok közötti tartományban van. Amikor nem tartózkodunk otthon, akkor sem ajánlott 16 fok alá hűteni a szobát. A legjobb megoldás, ha minden helyiség hőmérséklete nagyjából ugyanannyi. Amennyiben a szobák között több mint öt fok hőmérséklet-különbség tapasztalható, akkor tanácsos köztük az ajtókat zárva tartani. Szellőztetés során a nagy CO2-koncentrációjú, elhasznált, nedvességet és szennyeződéseket tartalmazó levegőt cseréljük ki friss levegőre. A friss levegő beengedésével megakadályozzuk a fáradtság és a koncentrációs problémák kialakulását. A tárolóban és az alagsori területeken a nyirkos levegő okozta problémák és a penészesedés megelőzhető ezen a módon.

Miért kell szellőztetni?

A levegőben számos lebegő anyag található, amely porból és más apró anyagokból áll össze. Amit pornak érzékelünk, az valójában több részecske együttese. Ezek között megtalálhatók az emberből származó részecskék, mint például a hámsejtjeink, valamint anyagok rostjai, finom por, baktériumok. Ugyanakkor előfordul köztük a házhoz tartozó elem is, mint építőanyagok morzsaléka, betondararabok, fából vagy szigetelésből származó részecskék. Ezek összessége nem tesz jót az emberi szervezetnek. A nedvesség, amely nemcsak a légzéssel keletkezik, hanem zuhanyzáskor, mosás után a száradó ruhákkal vagy főzéskor is megnövekszik, a meleg beltéri levegőben maradva a szoba levegőjének romlását okozza. Minél melegebb a levegő a szobában, annál több nedvességet képes magában tartani. A hűvösebb helyiségekben a nedvesség kicsapódik, ezáltal a hűvös szobák hajlamosabbak a penészedésre.

A különféle ajánlások szerint a nappali szoba ideális hőmérséklete 18-22 fok közötti tartományban van. Amikor nem tartózkodunk otthon, akkor sem ajánlott 16 fok alá hűteni a szobát. A legjobb megoldás, ha minden helyiség hőmérséklete nagyjából ugyanannyi. Amennyiben a szobák között több mint öt fok hőmérséklet-különbség tapasztalható, akkor tanácsos köztük az ajtókat zárva tartani. Szellőztetés során a nagy CO2-koncentrációjú, elhasznált, nedvességet és szennyeződéseket tartalmazó levegőt cseréljük ki friss levegőre. A friss levegő beengedésével megakadályozzuk a fáradtság és a koncentrációs problémák kialakulását. A tárolóban és az alagsori területeken a nyirkos levegő okozta problémák és a penészesedés megelőzhető ezen a módon.

Miért kell szellőztetni?

A levegőben számos lebegő anyag található, amely porból és más apró anyagokból áll össze. Amit pornak érzékelünk, az valójában több részecske együttese. Ezek között megtalálhatók az emberből származó részecskék, mint például a hámsejtjeink, valamint anyagok rostjai, finom por, baktériumok. Ugyanakkor előfordul köztük a házhoz tartozó elem is, mint építőanyagok morzsaléka, betondararabok, fából vagy szigetelésből származó részecskék. Ezek összessége nem tesz jót az emberi szervezetnek. A nedvesség, amely nemcsak a légzéssel keletkezik, hanem zuhanyzáskor, mosás után a száradó ruhákkal vagy főzéskor is megnövekszik, a meleg beltéri levegőben maradva a szoba levegőjének romlását okozza. Minél melegebb a levegő a szobában, annál több nedvességet képes magában tartani. A hűvösebb helyiségekben a nedvesség kicsapódik, ezáltal a hűvös szobák hajlamosabbak a penészedésre.

A különféle ajánlások szerint a nappali szoba ideális hőmérséklete 18-22 fok közötti tartományban van. Amikor nem tartózkodunk otthon, akkor sem ajánlott 16 fok alá hűteni a szobát. A legjobb megoldás, ha minden helyiség hőmérséklete nagyjából ugyanannyi. Amennyiben a szobák között több mint öt fok hőmérséklet-különbség tapasztalható, akkor tanácsos köztük az ajtókat zárva tartani. Szellőztetés során a nagy CO2-koncentrációjú, elhasznált, nedvességet és szennyeződéseket tartalmazó levegőt cseréljük ki friss levegőre. A friss levegő beengedésével megakadályozzuk a fáradtság és a koncentrációs problémák kialakulását. A tárolóban és az alagsori területeken a nyirkos levegő okozta problémák és a penészesedés megelőzhető ezen a módon.

Miért kell szellőztetni?

A levegőben számos lebegő anyag található, amely porból és más apró anyagokból áll össze. Amit pornak érzékelünk, az valójában több részecske együttese. Ezek között megtalálhatók az emberből származó részecskék, mint például a hámsejtjeink, valamint anyagok rostjai, finom por, baktériumok. Ugyanakkor előfordul köztük a házhoz tartozó elem is, mint építőanyagok morzsaléka, betondararabok, fából vagy szigetelésből származó részecskék. Ezek összessége nem tesz jót az emberi szervezetnek. A nedvesség, amely nemcsak a légzéssel keletkezik, hanem zuhanyzáskor, mosás után a száradó ruhákkal vagy főzéskor is megnövekszik, a meleg beltéri levegőben maradva a szoba levegőjének romlását okozza. Minél melegebb a levegő a szobában, annál több nedvességet képes magában tartani. A hűvösebb helyiségekben a nedvesség kicsapódik, ezáltal a hűvös szobák hajlamosabbak a penészedésre.

A különféle ajánlások szerint a nappali szoba ideális hőmérséklete 18-22 fok közötti tartományban van. Amikor nem tartózkodunk otthon, akkor sem ajánlott 16 fok alá hűteni a szobát. A legjobb megoldás, ha minden helyiség hőmérséklete nagyjából ugyanannyi. Amennyiben a szobák között több mint öt fok hőmérséklet-különbség tapasztalható, akkor tanácsos köztük az ajtókat zárva tartani. Szellőztetés során a nagy CO2-koncentrációjú, elhasznált, nedvességet és szennyeződéseket tartalmazó levegőt cseréljük ki friss levegőre. A friss levegő beengedésével megakadályozzuk a fáradtság és a koncentrációs problémák kialakulását. A tárolóban és az alagsori területeken a nyirkos levegő okozta problémák és a penészesedés megelőzhető ezen a módon.

Miért kell szellőztetni?

A levegőben számos lebegő anyag található, amely porból és más apró anyagokból áll össze. Amit pornak érzékelünk, az valójában több részecske együttese. Ezek között megtalálhatók az emberből származó részecskék, mint például a hámsejtjeink, valamint anyagok rostjai, finom por, baktériumok. Ugyanakkor előfordul köztük a házhoz tartozó elem is, mint építőanyagok morzsaléka, betondararabok, fából vagy szigetelésből származó részecskék. Ezek összessége nem tesz jót az emberi szervezetnek. A nedvesség, amely nemcsak a légzéssel keletkezik, hanem zuhanyzáskor, mosás után a száradó ruhákkal vagy főzéskor is megnövekszik, a meleg beltéri levegőben maradva a szoba levegőjének romlását okozza. Minél melegebb a levegő a szobában, annál több nedvességet képes magában tartani. A hűvösebb helyiségekben a nedvesség kicsapódik, ezáltal a hűvös szobák hajlamosabbak a penészedésre.

A különféle ajánlások szerint a nappali szoba ideális hőmérséklete 18-22 fok közötti tartományban van. Amikor nem tartózkodunk otthon, akkor sem ajánlott 16 fok alá hűteni a szobát. A legjobb megoldás, ha minden helyiség hőmérséklete nagyjából ugyanannyi. Amennyiben a szobák között több mint öt fok hőmérséklet-különbség tapasztalható, akkor tanácsos köztük az ajtókat zárva tartani. Szellőztetés során a nagy CO2-koncentrációjú, elhasznált, nedvességet és szennyeződéseket tartalmazó levegőt cseréljük ki friss levegőre. A friss levegő beengedésével megakadályozzuk a fáradtság és a koncentrációs problémák kialakulását. A tárolóban és az alagsori területeken a nyirkos levegő okozta problémák és a penészesedés megelőzhető ezen a módon.

Miért kell szellőztetni?

A levegőben számos lebegő anyag található, amely porból és más apró anyagokból áll össze. Amit pornak érzékelünk, az valójában több részecske együttese. Ezek között megtalálhatók az emberből származó részecskék, mint például a hámsejtjeink, valamint anyagok rostjai, finom por, baktériumok. Ugyanakkor előfordul köztük a házhoz tartozó elem is, mint építőanyagok morzsaléka, betondararabok, fából vagy szigetelésből származó részecskék. Ezek összessége nem tesz jót az emberi szervezetnek. A nedvesség, amely nemcsak a légzéssel keletkezik, hanem zuhanyzáskor, mosás után a száradó ruhákkal vagy főzéskor is megnövekszik, a meleg beltéri levegőben maradva a szoba levegőjének romlását okozza. Minél melegebb a levegő a szobában, annál több nedvességet képes magában tartani. A hűvösebb helyiségekben a nedvesség kicsapódik, ezáltal a hűvös szobák hajlamosabbak a penészedésre.

A különféle ajánlások szerint a nappali szoba ideális hőmérséklete 18-22 fok közötti tartományban van. Amikor nem tartózkodunk otthon, akkor sem ajánlott 16 fok alá hűteni a szobát. A legjobb megoldás, ha minden helyiség hőmérséklete nagyjából ugyanannyi. Amennyiben a szobák között több mint öt fok hőmérséklet-különbség tapasztalható, akkor tanácsos köztük az ajtókat zárva tartani. Szellőztetés során a nagy CO2-koncentrációjú, elhasznált, nedvességet és szennyeződéseket tartalmazó levegőt cseréljük ki friss levegőre. A friss levegő beengedésével megakadályozzuk a fáradtság és a koncentrációs problémák kialakulását. A tárolóban és az alagsori területeken a nyirkos levegő okozta problémák és a penészesedés megelőzhető ezen a módon.

Miért kell szellőztetni?

A levegőben számos lebegő anyag található, amely porból és más apró anyagokból áll össze. Amit pornak érzékelünk, az valójában több részecske együttese. Ezek között megtalálhatók az emberből származó részecskék, mint például a hámsejtjeink, valamint anyagok rostjai, finom por, baktériumok. Ugyanakkor előfordul köztük a házhoz tartozó elem is, mint építőanyagok morzsaléka, betondararabok, fából vagy szigetelésből származó részecskék. Ezek összessége nem tesz jót az emberi szervezetnek. A nedvesség, amely nemcsak a légzéssel keletkezik, hanem zuhanyzáskor, mosás után a száradó ruhákkal vagy főzéskor is megnövekszik, a meleg beltéri levegőben maradva a szoba levegőjének romlását okozza. Minél melegebb a levegő a szobában, annál több nedvességet képes magában tartani. A hűvösebb helyiségekben a nedvesség kicsapódik, ezáltal a hűvös szobák hajlamosabbak a penészedésre.

A különféle ajánlások szerint a nappali szoba ideális hőmérséklete 18-22 fok közötti tartományban van. Amikor nem tartózkodunk otthon, akkor sem ajánlott 16 fok alá hűteni a szobát. A legjobb megoldás, ha minden helyiség hőmérséklete nagyjából ugyanannyi. Amennyiben a szobák között több mint öt fok hőmérséklet-különbség tapasztalható, akkor tanácsos köztük az ajtókat zárva tartani. Szellőztetés során a nagy CO2-koncentrációjú, elhasznált, nedvességet és szennyeződéseket tartalmazó levegőt cseréljük ki friss levegőre. A friss levegő beengedésével megakadályozzuk a fáradtság és a koncentrációs problémák kialakulását. A tárolóban és az alagsori területeken a nyirkos levegő okozta problémák és a penészesedés megelőzhető ezen a módon.

Miért kell szellőztetni?

A levegőben számos lebegő anyag található, amely porból és más apró anyagokból áll össze. Amit pornak érzékelünk, az valójában több részecske együttese. Ezek között megtalálhatók az emberből származó részecskék, mint például a hámsejtjeink, valamint anyagok rostjai, finom por, baktériumok. Ugyanakkor előfordul köztük a házhoz tartozó elem is, mint építőanyagok morzsaléka, betondararabok, fából vagy szigetelésből származó részecskék. Ezek összessége nem tesz jót az emberi szervezetnek. A nedvesség, amely nemcsak a légzéssel keletkezik, hanem zuhanyzáskor, mosás után a száradó ruhákkal vagy főzéskor is megnövekszik, a meleg beltéri levegőben maradva a szoba levegőjének romlását okozza. Minél melegebb a levegő a szobában, annál több nedvességet képes magában tartani. A hűvösebb helyiségekben a nedvesség kicsapódik, ezáltal a hűvös szobák hajlamosabbak a penészedésre.

A különféle ajánlások szerint a nappali szoba ideális hőmérséklete 18-22 fok közötti tartományban van. Amikor nem tartózkodunk otthon, akkor sem ajánlott 16 fok alá hűteni a szobát. A legjobb megoldás, ha minden helyiség hőmérséklete nagyjából ugyanannyi. Amennyiben a szobák között több mint öt fok hőmérséklet-különbség tapasztalható, akkor tanácsos köztük az ajtókat zárva tartani. Szellőztetés során a nagy CO2-koncentrációjú, elhasznált, nedvességet és szennyeződéseket tartalmazó levegőt cseréljük ki friss levegőre. A friss levegő beengedésével megakadályozzuk a fáradtság és a koncentrációs problémák kialakulását. A tárolóban és az alagsori területeken a nyirkos levegő okozta problémák és a penészesedés megelőzhető ezen a módon.


Hogyan tartsuk karban ACO alagsori ablakainkat?

A tisztításhoz csak enyhe, ph-semleges tisztítószereket használjunk, higított formában.

Soha ne használjunk éles tárgyakat, csiszolóanyagokat vagy agresszív tisztítószereket (például ecetet vagy savas tisztítószert), mivel ezek megtámadhatják a szerelvények korrózióvédelmét. Tisztítás közben ügyeljünk arra, hogy ne kerüljön víz a szerelvényekbe. Tisztítás után alaposan szárítsuk meg a szerelvényeket, enyhén olajozzuk meg olajjal átitatott ruhával áttörölve.

Az ablakok kiváló minőségű SIEGENIA vasalattal vannak felszerelve. Annak érdekében, hogy az ablak a lehető leghosszabb ideig tökéletesen működjön, javasoljuk, hogy rendszeres időközönként, legalább évente egyszer, illetve homokos szennyeződésnek nagyobb mértékben kitett területen évente többször végezzünk karbantartási és ellenőrzési munkákat rajta.

Kenjük át vagy olajozzuk meg az összes mozgatható szerelvényt és az összes rögzítési pontot. Ehhez csak sav- és gyantamentes olajat vagy zsírt használjunk. Az ablakszárny mozgó részeihez előnyös a spray formában kapható kenőanyag, amit egyszerűen rápermetezhetünk az adott részre. Ezután mozgassuk az ablakot, illetve a szerelvényt addig, amíg a kenőanyag szét nem terjed a felületen. Töröljük le a felesleges olajat, zsírt az ablakról. Ezután vékonyan kenjük meg a vasalatot és a zárszerkezetet egy sűrűbb, semleges kenőzsírral.

Amennyiben további kérdése merül fel az aknalefedésekkel kapcsolatban, keresse kollégáinkat, vagy írjon nekünk üzenetet.